A Zalalövői Általános Iskola 36 diákja és 4 kísérő pedagógusa egy hetes Határtalanul kiránduláson vett részt május derekán a Partiumban és Erdélyben. A 7-8. osztályos tanulókból verbuválódott csapat hosszú utazás után érkezett meg első úticéljához, Nagyváradra. Itt megcsodáltuk a Szent László székesegyházat és a lovagkirály szobrát. Párhuzamot vontunk Várad és Zalalövő között, hiszen Zalalövő templomának is Szent László a védőszentje.

Innen a Királyhágóra vezetett utunk, s beléptünk a történelmi Erdély területére. Kolozsvár volt a következő állomás, ahol a Babes-Bolyai Egyetem épületének megtekintése után a Főtéren Mátyás király szobránál fényképezkedtünk, majd a gótikus Szent Mihály templomot jártuk körbe. Este Magyarlónán családoknál foglaltuk el a szállásunkat.

Másnap buszra szállva Marosvásárhelyre utaztuk, ahol a szecessziós Kultúrpalotát látogattuk meg, itt Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes vezetője volt a kalauzunk. Ezt követően utunk városunk testvértelepülésére, Kibédre vezetett. Itt a helyi iskolában a két intézmény tanulói rövid műsorral mutatkoztak be egymásnak, majd Kibéd-Zalalövő focimeccs következett, amelyen fiaink 4:2-re győztek. Kibédről Parajdra vezetett az útunk, ahol megtekintettünk a méltán híres sóbányát. A napot a legmagyarabb városnak tartott Székelyudvarhelyre történt kirándulással zártuk, végül Tusnádra utaztunk, ahol a következő  három éjszakát töltöttünk.

A harmadik napon az első megállónk Kisbaconban volt, ahol Benedek Elek egykori otthonában levő múzeumban élvezetes előadást hallottunk a nagy meseíró életéről. Ezután Csíksomlyó volt a délelőtti úti cél, itt kezdetként a székesegyházban a Mária szobrot csodáltuk meg. Gyalogtúránk közben  megkóstolhattuk a helyi forrás borvízét, majd a Kálvária megmászása után a Hármashalom oltárnál pihentük ki fáradalmainkat. Délután a szomszédos Csíkszeredába buszoztunk, ahol a városközpontban sétáltunk, fagyiztunk és egy ortodox templomot is meglátogattunk.

A negyedik napot a természetben töltöttük. A Csomád hegységben a Mohos tőzegláp tanösvényén az egyedülállóan védett tőzegpáfrányt, anyósrozmaringot és gyapjúsást ismerhettük meg. Ezután gyalogtúrát tettünk a Szent Anna-tóhoz, amely egy régvolt vulkán kráterében fekszik. A délutánt a diákok egy része a tusnádi wellnessfürdőben töltötte, mások az Apor-kilátóhoz túráztak.

Érdekes, hogy a lányok szálláshelye közelében medve is feltűnt, sőt a fiúk körletétől is csak a villanypásztor tartotta távol.

Az utolsó nap reggeli után hosszú utazás következett Sepsiszentgyörgyre, ahol rövid a városnézésen vettük részt. Ezután nyugat felé fordulva hosszan kísértek bennünket a Déli-Kárpátok még hófödte vonulatai. Déva várát sajnos csak az autópályáról csodálhattuk meg, s hamarosan megérkeztünk utolsó megállónkhoz, Arad városába. Itt megkoszorúztuk az aradi vértanuk emlékművét és rövid megemlékezést tartottunk. Ezt követően buszra szálltunk és szombat hajnalban hazaérkeztünk Zalalövőre.

Herczeg Imre