Tisztelt Zalalövői Lakosok! 

Közeledik az év vége, és elérkezett a sokak által nagyon várt karácsonyi időszak.

Sok mindent megéltünk ami kiszámíthatatlanná tette a jövőt, a mindennapjainkat, számtalan nehézséggel néztünk szembe együtt, közösen dolgoztunk családjainkért és a településért.

Most itt az ideje, hogy néhány napra elmerüljünk a karácsony varázslatos hangulatában, és rokonainkkal, barátainkkal tartalmas pillanatokat töltsünk együtt.

A bizonytalanságban felértékelődik a bizonyosság, a folyamatos változásban az állandóság, a rendetlenségben a rend utáni vágy. Ezekből fakad a remény akkor, amikor úgy érezzük, elveszítettük a régi, megszokott életünket, és vissza szeretnénk kapni.

Ebben rejlik az ünnepeink ereje és – a hit bizonyosságán túl – a karácsony megkérdőjelezhetetlensége is. Most értjük meg igazán azt, hogy miért is ragaszkodtak a nagyszüleink és dédszüleink ahhoz, hogy a legreménytelenebb helyzetben is világítson a karácsonyfa fénye. Erről olvashatunk a visszaemlékezésekben is – csak a legközelebbi múltra gondolva – akár a világháborús karácsonyokon, akár 1956 karácsonyán, amikor – gondolhatnánk – az ünnepet háttérbe szorította a történelem.

Az idei ünnep mindannyiunk számára jelentsen valódi visszatérést az elveszettnek hitt, családi körben eltöltött ünnephez! Jelentse azt, hogy az élet ilyenkor – és a szentestéhez közeledve egyre inkább – leegyszerűsödik. Gondolataink lecsendesülnek, mozdulataink megszelídülnek.

Kívánom, hogy tennivalóink se különbözzenek attól, amit száz évvel ezelőtt Krúdy Gyula így szedett lajstromba:

„Ajándékot venni, ajándékot adni, mosolyt aratni, könnyet letörölni, gyermekkacajt élvezni, bús asszonyt felvidítani, elesett embert talpra állítani, jónak lehetni a tegnapi ellenséghez, kézadással fizetni az álnokságért, szegénységet enyhíteni, a homlok mély redőit elsimogatni, vad, keserű szívbe emberséget oltani, szilaj szemét a gyűlöletnek enyhíteni, bujdosó nyomornak halk, észrevétlen léptekkel utánamenni, a magányosan sírdogálókat gyengéden felkeresni, rongyos gyermeket átkarolni, a híd karfája fölött merengő asszonyféléhez szívesen szólani, megfogni az elkeseredett kezet…”

Ez az időszak évről évre arra emlékeztet bennünket, hogy az emberi kapcsolatok és az összetartozás mennyire fontosak az életünkben. Úgy gondolom, Zalalövő ereje a közösségében is megmutatkozik, és karácsonykor különösen érezzük ennek a közösségnek a szelíd erejét.

Az ádventi időszak alatt a Kerecsen Hagyományőrző és Kulturális Egyesület által a templom mellett felállított Betlehemnél egyesületek, intézmények kedves műsorokkal, kínálattal teremtenek ünnepváró hangulatot, úgy ahogy a művelődési központ karácsonyi rendezvényén is.

Jövő szombaton a helyi civil szervezetek összefogásának köszönhetően az „Adni jó! jótékonysági akció keretében frissen készült étellel és ajándékcsomagokkal keresik fel a rászorulókat és az egyedül élőket. Önkormányzatunk szintén felkeresi a többségében egyedül élő 90 év feletti lakosokat és egy kis ajándékkal kívánunk számukra boldog Karácsonyt.

Óriási öröm látni, hogy településünkön mennyien csatlakoznak a különböző jótékonysági kezdeményezésekhez, milyen sokak számára fontos, hogy segítse a kevésbé szerencsés helyzetben lévő embertársainkat!

Biztatok mindenkit arra, hogy az ünnep alatt is segítse azokat, akik nélkülöznek valamiben!

Kívánom az ünnep napjaira, hogy boldog, békés és meghitt időszakot töltsenek el szeretteik körében!

Áldott, békés, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket kívánok mindnyájuknak!

Gyarmati Antal
polgármester