Augusztus 20-a, a keresztény államalapítás, illetve Szent István és az új kenyér ünnepe Zalalövőn hagyományosan a Pataka-hegyen kerül megrendezésre, melyet a Zalalövői Borbarát Kör Egyesület, valamint a helyi pincegazdák szerveznek meg. Az ünnepi megemlékezést hétvégén bagolytúra, illetve foci mérkőzés előzte meg. Utóbbinál a két rivális, a Pataka-, illetve a Pacsa-hegy férfi csapata állt ki egymás ellen. A meccs 1:1-es döntetlennel zárult. A bagolytúrára 10 csapat nevezett, akik közül első helyen a "Csak a FOCI" csapata, második helyen a "Menő Manók 1", a harmadik helyen pedig a "Patakahegyi Farkasüvöltés Néptánc csoport" végzett. Augusztus 20-án, hétfőn, az egésznapos programsorozat keresztszenteléssel vette kezdetét, melyet Szabó Sándor, önkormányzati képviselő állítatott: „Tavaly kerestem meg Mikolás Attila atyát, aki nagy segítségmre volt. Ő adta oda annak a salomvári fénykeresztnek a terveit, aminek most itt a "kistestvérét" láthatjuk. Régóta bent volt a fejemben egy gondolat, ami magként várt arra, hogy kicsírázhasson. Tavaly sikerül eljutnom a Golgotára a fiammal és édesanyámmal. Amikor a hátunkon cipeltük a keresztet, akkor kaptam egy olyan ösztönzést arra, hogy Patakán keresztnek kell állnia, ott ahol az őseim is éltek Az elmúlt időszakban több olyan motivációt, és jelzést is kaptam, amik arra buzdítottak, hogy lépjek ez ügyben. Ezek a jelek érdekes módon elsősorban a Csíksomlyói zarándoklatkor, illetve Pusztacsatárban érintettek meg, úgyhogy köszönöm a Szűz Anyának, azt hogy hozzásegített ehhez a dologhoz. Ezen kívül még nagyon sok embernek tartozok hálás köszönettel, mindazoknak, akik szóban, illetve tettben is segítségemre voltak a kereszt kivitelezésében, és felállításában egyaránt.” A szentelést követően Horváth István Sándor, Zalalövő plébánosa tartott ünnepi szentmisét, mely során a magyarság fontosságára hívta fel a figyelmet: Milyennek látjuk most ezt az országot, Magyarországot? Ha valaki tényleg azt gondolja, hogy ez az ország valóban egy sziklára épült ház, akkor maga is tenni fog azért, hogy becsületes és szorgalmas munkájával, megerősítse ezt a házat, ezt az országot. De ha valaki úgy gondolja, hogy ez az ország homokra épült ház, akkor meg fogja azt gyengíteni. Ha valaki szüntelenül csak azt hangoztatja, hogy ez egy élhetetlen ország, akkor saját maga teszi ezt az országot élhetetlenné. Mert minden dolog a világon, olyanná válik, amilyennek mi látjuk, amilyenné mi alakítani akarjuk. Hogyha nem akarunk ennek az országnak a jelenéhez és a jövőjéhez semmit sem hozzá tenni, akkor teljesen hiába való, hogy magyarok vagyunk. De ha van bennünk büszkeség, és van bennünk bátorság, kitartás és szorgalom, és hisszük azt, hogy Krisztus szava igazság, akkor majd munkálkodni fogunk ennek az országnak a felvirágoztatásában. 1000 esztendővel ezelőtt is ezt ismerte fel István király. Az a hit, az a szikla szilárd alap, amelyre érdemes építeni, az az itt élő embereknek, családoknak a jövője.” Az újkenyér áldása előtt, az ünnepi köszöntőt Dr. Vándor László, a Göcsej Múzeum nyugalmazott igazgatója mondta, aki többek között Szent István király kiemelkedő munkásságáról is beszélt: „Államalapításunk ünnepét próbálták már a régmúlt századokban ide-oda rakni, a kommunizmus időszakában átevezni, de a megemlékezést akkor sem tudták elvenni. Sok vihart látott országunk, alapvetően azon az úton jutott el idáig, melyet az államalapító meghatározott, és akinek megmaradt intelmeit ma is jó lenne ha többet, és gyakrabban olvasnánk.” A délután kulturális programokkal folytatódott, színpadra lépett a "Salla" Néptánc Csoport, Radics Petra, Tuboly Viktória, valamint Tóth Christopher. Az estet fergeteges bál zárta, a Tamburás zenekar közreműködésével.