Az 1956. október 23-án, Budapesten történtekről szóló, sokszor egymásnak is szögesen ellentmondó hírek napokig bizonytalanságban és ezzel együtt mozduladanságban tartották a vidéki települések lakóit.

Zalalövőre október 25-én délelőtt két orosz rohamlöveg érkezett, az egyik a patika, a másik dr. Lakatos Ottó háza előtt foglalt állást, de ezen túlmenően semmi nem történt. Hasonlóan a legtöbb vidéki városhoz és faluhoz, Zalalövőn is október 26-án kezdődtek az események. Ezen a napon ledöntötték a volt Kuffler-kastély udvarán magasodó, még fel sem avatott szovjet hősi emlékművet, és koraestére felvonulást szerveztek a centenáriumi-(Petőfi) emlékmű elé. Itt, a község központjában 300-400 fős tömeg gyülekezett az esős idő ellenére, ahová a villanyt is kivezették. Szolovi László elszavalta a Nemzeti dalt, ezután Pálinkás József iskolaigazgató tartott — beszólásoktól tarkított — beszédet, majd

az iskolások elmondták a Hiszekegyet, végül pedig Tóth István vb-titkár szólt az egybegyűltekhez. A mindvégig békésen zajló tüntető felvonulás a beszédek elhangzása után feloszlott.

Másnap ismét tömeg gyülekezett a falu központjában, a tanácsháza előtt. Ekkor történt meg a hatalom átvétele. Horváth László tanácselnököt leváltották és felszólították hivatala, majd a község elhagyására. A tömeg egy része ezután benyomult a tanácsházába, azt részben feldúlták, az ott talált iratokat, képeket és a vörös zászlókat elégették. Ugyanerre a sorsra jutott a pártiroda is.179 A régi vezetők elkergetése után megalakult a Községi Forradalmi Tanács, amelynek tagjai dr. Moller Miklós fogorvos, Egyed László főkönyvelő (á. g.), Károlyi József alkalmi munkás, Lukács Elek földműves, ifj. Molnár Sándor földműves, Németh Dezső villanyszerelő, Németh Gábor földműves, Ollár Ferenc és László kovácsok, Pesti Miklós földműves, Szabó Béla szabó és Szolovi László cserépkályhagyártó lettek. A Forradalmi Tanács elnöke Tóth István volt vb-titkár lett.180 Az új szerv ötfős vezetőséget választott, amelynek tagjai Tóth István elnök mellett, Németh Dezső, Pesti Miklós, Ollár László és Szabó Gyula lettek.

Röviddel ezután, ideiglenes rendfenntartó szervként megalakították a nemzetőrséget, egyúttal bevonták a - főleg kommunistáknál - kintlévő fegyvereket.181 Október 29-én az állami gazdaságban megalakult a munkástanács. Tagjai: Egyed László, Lukács Elek, Peijlfel Lajos, Szilágyi Mihály, Vincze Mihály, elnöke Károlyi József lett.182

Október 30-án dr. Moller Miklóst beválasztották Zalaegerszegen a járási forradalmi bizottságba és delegálták a megyei bizottságba is. Másnap dr. Moller — aki már a koalíciós években is a Kisgazdapárt egyik helyi vezetője volt — a tanácsi hangosbemondón keresztül beszélt a lakossághoz, kérve azt, hogy minél többen tömörüljenek az újjáalakuló FKgP zászlaja alá. A pártszervezés elindításában Varga István volt főjegyző és ifj. Nagy Károly - a volt helyi FKgP elnök fia lettek a segítségére. November l-jén, a forradalom áldozatainak emlékére egy fa-keresztet állítottak a temetőben.183

November 4-e, a forradalom leverése után csak fokozatosan, hetek múlva tudta visszanyerni terét vidéken a régi-új hatalom. A tanács végrehajtó bizottságának ülésein tanácskozási joggal hetekig jelen volt az egykori forradalmi tanács vezetősége, akiket a források mint nemzeti bizottsági tagokat említenek.

A tanács végrehajtó bizottsága a forradalom kitörése után november 29-én ülésezett először, ahol áttekintették a közellátás helyzetét és döntöttek az iskolai oktatás sürgős megkezdéséről. A képviselők aggodalmukat fejezték ki a nyugatra távozások ténye és az egyéni bosszúállások eshetősége miatt. Többen méltatták a nemzeti bizottságot, amelynek eredményes és erélyes ténykedése közepette Zalalövőn senkinek nem esett bántódása a forradalom alatt. Ezen túlmenően a vb jegyzőkönyvileg is dicséretben részesítette a nemzeti bizottság minden tagját „a forradalom alatt végzett hazafias munkájukért".184

Néhány hónap múlva az új rezsim azonban már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy leszámoljon a forradalom kisebb szereplőivel is. A zalalövői események kapcsán dr. Moller Miklós lett a fővádlott, mivel ő töltötte be a legmagasabb tisztséget. Rajta kívül Lövőről még tíz embert fogtak le, akik a forradalmi és a munkástanács vezetői voltak. A Zalaegerszegi Megyei Bíróságon 1957. december 11-én kihirdetett ítélet szerint, a vádlottak a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel „bűntettét" követték el, melynek alapján dr. Mollerre 2 év, a többiekre 6 és 10 hónap közötti 6 esetben felfüggesztett - börtönbüntetést róttak ki. A fellebbezések után a Legfelsőbb Bíróság 1958. november 25-én mondta ki a végleges verdiktet, amely szerint dr. Moller Miklós büntetését felére csökkentették, három személyt felmentettek, kettőnek viszont kissé felemelték a büntetését.

Forrás: Zalalövő története, https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/008_Zalalovo_tortenete_1914-1998.htm